Memories-kutatás a hungarikumok ismertségéről

21 nov Memories-kutatás a hungarikumok ismertségéről

Nemrégiben öltött testet annak a kutatásnak az összegzése, amely a Metropolitan Egyetem Marketingintézetének szakmai gárdájával együttműködve, a Memories of Hungary csapatának közreműködésével zajlott le 2016-ban több mint 500 külföldi turista négy fővárosi helyszínen történő személyes, angol nyelvű megkérdezésével. A címe: A hungarikumok szerepe a hitelesség és az értékmegőrzés területén a Magyarországra látogató turisták szemszögéből.

A kutatás azt vizsgálta, hogy milyen spontán tudással, milyen előismeretekkel rendelkeznek Magyarországról az idelátogatók, valamint hogy mit tudnak a hungarikumokról. Ami a kutatás nyomán biztosan leszögezhető: a hungarikumok és a magyarországi értékek kommunikációjában az egyik legfontosabb szempont a személyes tapasztalás. A hungarikumok ismertségét nagymértékben befolyásolja a turisták által megismert valóság. A kézműves termékekkel, ételekkel, alapanyagokkal, természeti szépségekkel kapcsolatos ismeretek az itt-tartózkodás során rögzülnek, így a Magyarországra látogató turisták személyes élményeik alapján dekódolják az ország értéktárát.

Emiatt megerősödött az a hitvallásunk, hogy fontos a turisztikai, idegenforgalmi területeken a hiteles és igényes kommunikáció, amely megköveteli a vendéglátás, kulturális programkínálat, ajándékboltok igényes, valódi magyar értékekkel való felruházását, szortimentjének kialakítását.

Az igényes folklórprogramok, és valódi magyaros éttermek mellett a színvonalas ajándékboltok is hozzátartoznak a magyar kultúra ismertetéséhez, hiszen téves képet adhatunk a hazánkba látogató turistáknak, ha az ajándékboltok matrjoska babákat vagy kínai gyártású gépi hímzett „népművészeti” termékeket kínálnak. Amennyiben cél a hungarikumok széles körű megismertetése, úgy azt igényes, interaktív programkínálattal kombinálva érdemes megvalósítani; az egyirányú kommunikáció nem elegendő. Mi magunk erre törekszünk.

A kutatás során – többek között – az alábbi következtetések rajzolódtak ki:

• A spontán asszociációkkal kapott eredmények azt mutatták, hogy azok elsősorban továbbra is az útikönyvek, programajánlók által közvetített értékekre koncentrálódtak. Emellett megjelentek a Magyar Turizmus Zrt. korábbi népszerűsítő filmjeinek üzenetei is (fürdők, Hévíz, Balaton), de további újszerű termékek (Prezi, Gömböc) nem jelentek meg a kutatási eredményekben.

• A Magyarországgal kapcsolatos spontán asszociációk tekintetében továbbra is a gulyás a vezető fogalom. Ezzel azonos említési arányt (40%) ért el a Parlament épülete. A gulyás mellett számos étel és ital megjelenik a listán. A régi hagyományoknak megfelelően továbbra is a paprika (16%), a pálinka (9%) és a lángos (4%) a legismertebb magyar termékek. A magyar bor illetve a „Tokaji” – meglepően alacsony – 5%-os illetve 2%-os eredménnyel került a listára.

• A kutatás azt is vizsgálta, hogy az áprilisban aktuális 56 hungarikum milyen támogatott ismertséggel bír. A legmagasabb ismertséget Budapest, a Duna-part és az Andrássy út környéke kapta. Ez nem meglepő, azonban az igen, hogy az adatfelvétel Budapesten a kiemelt területeken zajlott, s az eredmény így is 80% alatt maradt. (77%). Ezt a klasszikus magyar értékek, a paprikák (55%, 42%) és a pálinka (48%) követték. A lista felső rétegében elsősorban a gasztronómiai értékek foglaltak helyet. Így a kürtőskalács (40%), a szikvíz (41%), a fröccs (33%), az Unicum (33%) a libamáj (32%), a Tokaji Aszú (31%) és a gyulai kolbász (30%) került.

• Még jelentős ismertséggel rendelkezik a néptánc (30%), a nóta, (33%) a magyar operett (38%), és Puskás Ferenc (34%). Az exkluzív potenciális ajándéktárgyak ismertsége azonban jóval alacsonyabb. A herendi és a Zsolnay-kerámia ismertsége hasonló (26% illetve 24%). A népművészet tekintetében a matyó hímzés és minta ismertebb (24%), a kalocsai festéstechnika (17%) és a halasi csipke (12%) hátrébb került a listán.